Magyar A tárgy meghatározása: Mária a Kisdeddel, Szent Ferenccel és Szent Annával
Témája: Mária a Kisdeddel, Szent Ferenccel és Szent Annával
Alkotója: ismeretlen velencei festő
Keletkezési ideje: 16. század eleje
Keletkezésének helye: ismeretlen
Anyaga: nyárfatáblára festett olajkép
A kép méretei: 47 x 67 cm
A műtárgy tulajdonosa: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma
Leltári száma: 5005
Ikonográfia:
A képen Máriát látjuk a kis Jézussal, jobbján Szent Ferenccel, balján Szent Annával. Mindkét szent kezében keresztet tart. Mária a kor ábrázolásmódjának megfelelően vörös ruhát, és kék köpenyt visel, fehér kendőjének körvonalait a háttérben lévő sötét drapéria kontrasztosítja.
A műtárgy leírása átvételkor szemrevételezéssel:
Hordozó
A hordozó nyárfából készült, amelyet egy korábbi konzerválás során elvékonyítottak, a rovarkárosodás miatt. A tábla enyhén vetemedett lehetett, amit hátoldali hevederezéssel és lécekkel egyenesítettek ki, és erősítettek meg. Az eredeti hordozó 8 mm vastag, amit hátoldalon legyalultak, és viasszal konzerváltak. A fatáblát konszolidálták. A szújáratokat a hátoldalon viasszal tömítették és a fertőzést megszüntették.
Jelenleg stabil, mechanikailag szilárd, nincs szükség a módosítására.
Alapozás és festékréteg
A festmény alapozórétege vékony, Gesso-ból készült egyenletes alapozás, átvételkor állapota a festékréteggel együtt pergésveszélyes volt. Sok hiány volt a festmény teljes felületén, főként a középső területen, vízszintes irányban.
A fatábla körüli megváltozott klímaviszonyok miatt, a zsugorodás hatására, a festékréteg, az alapozóval együtt több helyen felemelkedett.
Az 1995-ben és az azt megelőző történt resturálásból régi kiegészitések, tömitések voltak a felületen, olajfestékkel lefedve.
A festékréteg nem egyenletesen repedezett, és több helyen kopott is volt.
A festményt vékony, gyantás lakkréteg fedi.
A restaurálás menete:
A nyárfatábla zsugorodása miatt bekövetkezett, alapozóréteggel együtt történt felemelkedések, és laza festékréteg konzerválása érdekében először nyúlenyves vasalást alkalmaztam a felületen. A nyúlenyvet a repedések közé, és a felemelkedések alá injektáltam, ezzel rögzítve az eredeti részeket.
Elvégeztem a tisztítást, ami a festékréteg pergése miatt nagyobb körültekintést igényelt.
A feltárást kutatóablakokkal kezdtem, majd higított szalmiákszesz oldattal tisztítottam meg a teljes képet az elsárgult lakkrétegtől, és a korábbi retusoktól. A korábbi, a felületbe már nem illeszkedő, illetve meglazult tömítéseket eltávolítottam. A tisztítás során vált láthatóvá, hogy a festményen nagymértékű hiány van. A hordozó korábbi zsugorodása és tágulása miatt a rétegek sok helyen egymásra csúsztak, amelyeket csak a fatábla deformálásával lehetett volna kiegyenlíteni.
Az alapozó és festékréteg hiányokat nyúlenyves bolognai krétával tömítettem, majd a korábbi megmaradt stabil kittekkel együtt szintbe hoztam. A tömítéseket shell lakkal rögzítettem. A felületet terpentinben oldott Dammar lakkal fedtem be. A hiányokat akvarellel aláretusáltam, amivel már szép homogénebb felületet kaptam, majd olajfestékkel, beilleszkedő retust alkalmaztam. A retusok száradása után terpentinben oldott Dammar lakkal, 2 rétegben fújási technikával egységesítettem a festményt.
Tárolási javaslat:
Stabil klimatikus körülmények között, hő és páratartalom ingadozása nélküli helyiségben.
A változó klímakörülmények a retusok elváltozását, a festékréteg felemelkedését, a festmény újbóli károsodását okozhatják.
